Kôszegi Margit:
Magyarnak lenni Szent István tanítása
szerint erkölcsi fogalom.Még senkit sem tesz magyarrá az,hogy magyarul
beszél.Ez még nagyon kevés. Senkit sem tesz magyarrá az, hogy a vére
magyar, sôt még az sem, hogy magyarnak vallja magát:a magyarságot
erkölcsi küzdelemmel, Isten sürgette cselekvéssel úgy kell kiküzdeni.
Magyarnak lenni erkölcsi lendület.
Magyarnak lenni: hit. Hit a magyarság
hivatásában. Hit abban,hogy az Isten akar velünk valamit,és hogy a
magyarság képes megvalósítani ezt az isteni feladatot.
Magyarnak lenni: szeretet, együttérzés,
átfogása, átölelése mindannak, ami magyar: a magyar földnek, utolsó
talpalatnyi rögének, a magyar történelem minden mozzanatával a magyar
embernek, s koldusnak és az emberhez nem méltó életet élônek is. És
cselekvés, levonni a konzekvenciáját ennek a hitnek és ennek a
szeretetnek: tenni tunyaság, kényelem, önérdek ellenére is, amit
erkölcs, amit lelkiismeret, amit Isten megkíván – ezt jelenti
magyarnak lenni Szent István szerint..
Magyarnak lenni
(részlet /Sajó Sándor 1868-1933/ versébôl)
Magyarnak
lenni. tudod mit jelent.
Magasba vágyva,
tengni egyre-lent.
Mosolyogva,
minta méla ôszi táj,
Nem
panaszkodni senkinek, mi fáj.
Borongni
mindig, mint a nagy hegyek,
Mert egyre
gyászlik bennünk valami.
Sokszázados bú,
melyet nem lehet
Sem eltitkolni,
sem bevallani.
(…) Magyarnak
lenni. tudod mit jelent.
Küzdelmet,
fájót, végesvégtelent.
Születni
nagynak, bajban büszke hôsnek,
De döntô
harcra nem elég erôsnek,
Ùgy teremtôdni erre a világra,
Hogy mindig
vessünk, de mindig hiába.
Hogy, amikor érik a vetés,
Akkor zúgjon rá irtó jégverés.
(…) S mert sok bajunkat nincs kin
megtorolni:
Egymást vádolni, egymást marcangolni!
-Majd, fojtott kedvünk hogyha megdagad,
Szilajnak lenni, mint a bércpatak,
Vagy bánatunknak hangos lagziján
Nagyot rikoltni: hajrá! húzd cigány! -
(…) Magyarnak lenni oly bús, oly nehéz.
De túl minden bún, minden szenvedésen
Önérzetünket nem feledve mégsem,
Nagy szívvel, melyben nem apad a hûség,
Magyarnak lenni. büszke gyönyörûség.
Magyarnak lenni. nagy s szent akarat,
Mely itt
reszket a Kárpátok alatt.
Ha küszködôn,
ha szenvedôn, ha sírva.
Viselni
sorsunk, ahogy meg van írva.
Lelkünkbe
szíva magyar földünk lelkét,
Vérünkbe oltva
ôsök honszerelmét,
Féltôn borulni
minden magyar rögre,
S hozzátapadni
örökkön-örökre.
